Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

A reformáció nagy alakjai és jelentősége

A reformáció

Október 31. a reformáció emléknapja. A reformáció a 16. században a katolikus egyház elleni harc köntösében jelentkező, széleskörű, nagyrészt antifeudális társadalom-politikai és ideológiai mozgalom volt. A mozgalom elsősorban a feudalizmussal összefonódó és fő támaszát jelentő katolikus egyház ellen irányult. Követeléseiket új vallási tanokban fektették le. Fő ideológusai Luther és Kálvin voltak.

 

Luther Márton: (1483-1546) a reformáció megindítója és egyik vezére volt. Szegény bányász családból származó, Ágoston-rendi szerzetes volt. 1512-ben a szász választófejedelem meghívta a Wittenbergi Egyetemre teológia tanárnak.

1517. október 31-én kifüggesztette a Wittenbergi Egyetem kapujára a 95 tételét, amelyekben fellépett a „búcsúval” űzött visszaélések ellen, és kifejtette a katolikus dogmáktól eltérő elveit, főként az egyházi szervek világi hatalma ellen. Erre a római pápa kiátkozta. Luther a kiátkozásról szóló bullát 1520-ban nyilvánosan elégette. 1522-ben a birodalmi gyűlés elé hívatták és felszólították, hogy vonja vissza tanait, de ő nem tette meg, így kimondták rá a birodalmi átkot. Hazafelé a vele szimpatizáló Bölcs Frigyes választófejedelem színleg elfogta és 10 hónapig a várába zárta. Itt Luther irodalmi munkásságot folytatott. Lefordította német nyelvre a Bibliát. Katekizmusokat állított össze, szorgalmazta az anyanyelvi oktatást.

 

Kálvin János: (1509-64) francia származású reformátor. 1536-tól genfi lelkész és tanár, a lutheri reformáció eszméinek hatása alá került. Ennek alapján új, önálló vallási rendszert alakított ki, a kálvinizmust (protestáns vallás).

A feltörekvő polgárság vallása volt. Az egyházközség élén a világi presbiterek választott testülete állt. Leegyszerűsítették a szertartásokat, csökkentették az ünnepek számát. Először Genfben lett uralkodó vallás. Magyarországon a 16. században terjedt el. Debreceni főközponttal alakult meg a magyarországi kálvinista (református) egyház.

A reformációval szemben a katolikus egyház kezdeményezésére bontakozott ki az ellenreformáció. Magyarországon Pázmány Péter esztergomi érsek, bíboros ékesszóló prédikációival, hitvitáival sok személyt vezetett vissza az egyházba.

1673-74-ben rendkívüli törvényszék elé állították azokat, akik kitartottak meggyőződésük mellett, és gályarabságra ítélték őket. (Debrecenben találjuk a Gályarabok emlékoszlopát)

De az ellenreformáció nem tudta visszaállítani a katolikus egyház egyeduralmát.

 

Gödöllőn a 17. században jelentős számú protestáns közösség telepedett le. Templomuk volt, iskolájuk és temetőjük. Szimbólumuk a pelikán madár volt. Amikor a település 1768-ban mezővárosi rangot kapott, új pecsétet is kapott. A pecsétben továbbra is megmaradt a reformátusok által használt pelikános szimbólum.

Az 1800-as évek reformmozgalmainak gyökerei a reformáció elveihez nyúlnak vissza. Ilyen reformmozgalom volt Magyarországon a Reformátusok Társasága Martinovics Ignác vezetésével. Ezen kívül az 1825-48 között kibontakozó reformkorszak, melynek fő alakja Széchenyi István és Kossuth Lajos voltak.

A reformmozgalmak a politikai, társadalmi, gazdasági rendszer hibáinak kijavítására irányuló törekvések voltak.

 

Összeállította, és írta: Mátrai Ferencné klubtag

 

A mappában található képek előnézete 2015.10.31 Reformáció emléknapja

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.