Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

A reformkor nagy alakjai

Gábor Áron, az ágyúöntő

Akinek felvirágozott nehéz rézágyújáról énekelünk, mindenképpen rendelkeznie kell műszaki ismeretekkel. Nos, ezeket az 1814. november 27-én született berecki ifjú Gyulafehérváron, majd Pesten szerzi, és Bécsben tökéletesíti.

A székely határőrség volt tizedese, aki persze nem asztalos, hanem ezermester is, Kézdivásárhelyen és környékén több ágyúöntödét állított fel.

Erdély császári elfoglalásának legnehezebb óráiban, amikor 1848 őszén Erdély legnagyobb része császári megszállás alatt áll, ezek az ágyúk döntőnek bizonyulnak. Puchner, a császári tábornok jelentése szerint „francia tüzérség tartózkodik Háromszéken”, pedig csak a kezdetleges műhelyekből kikerülő ágyukat vetik be végre a harcba.

Gábor Áron, Háromszék önvédelmi hadseregének tisztje 1849. július 2-án esik el a csatatéren, úgy, hogy két lovat lő ki alóla az ellenség. Katonái előtt, a csatatéren is titokban tartják hősi halálát. Másoknak, ezzel szemben, még a haláluk körülményeit, sőt a sírhelyét is homály fedi, titok borítja.

 

Görgei Artúr, a fővezér

A szabadságharc fővezérét harmincéves koráig ismeretlenség övezi. A főhadnagyi zsoldjából csak nyomorgó katonatiszt előbb még leszerel, 1848 augusztusában azonban reaktiváltatja magát. Szeptemberben már nemzetőr őrnagy, majd a hónap végére a politika is felfigyel rá. Három napra rá, hogy egy arisztokratát kivégeztet a haditörvényszéke, Kossuth tábornoknak, majd fővezérnek nevezi ki.

Magát kardnak tekinti a politika kezében, de váci kiáltványa ennek ellentmondani látszik. A katona zsenije elhiteti, hogy nemzete megmentőjének szerepe vár rá.

1849. február 12. és március 13. között a leváltott fővezér Dembinszky és Vetter alatt szolgál, majd április 1-én újra – ideiglenes fővezérként – megfordítja a szabadságharc menetét. Az isaszegi csata után a Habsburgok trónfosztására készülő Kossuth ellen fordul. Közöttük a feszültségen az sem változtat, hogy Görgei az osztrákok ellen sohasem veszít csatát. A temesvári vereség után, hogy a katonái életét megkímélje, a ráruházott katonai és polgári tejhatalommal élve, augusztus 13-án, Világosnál feltétel nélkül teszi le a fegyvert az orosz hadsereg előtt.

A történelemben mégis mint „áruló” vonul be: a félistenné emelt Kossuth ördögi ellentétpárja. „Eszmék szerződtették a harcra, de tisztán a kard embere volt, nem az állameszméé.(..) Csodálatos szeszélye a sorsnak, hogy életben maradt – ez volt a legfőbb bűne a nemzet szemében” – írja róla Móricz Zsigmond.

A Komáromot felszabadító tábornok az arcán viseli a személyes bátorság sebhelyét, mégis a megalkuvás stigmáját hordja hosszú életén keresztül. 1916-ban hal csak meg az aggastyán hadfi, akinek karrierje, feloldhatatlan erkölcsi dilemmája számos irodalmi, színpadi feldolgozást ihlet. A zseniális katonától hadi sikerei – és főleg az a gesztus, hogy csakis az orosz sereg előtt hajlandó letenni a fegyvert – nehezen vitathatók el. Akkor is, ha Bem József és erdélyi hősei ékesebb példaként maradnak meg a közemlékezetben.

A kémikus katona

„Mi ketten megmentjük hazánk szent ügyét és kikérjük jutalmul, hogy a megmentett hazában én paraszt, Ön vegytan professzor lehessen…” – írja Görgeinek 1848. december 2-án az akkor még vele felhőtlen viszonyban álló Kossuth. Görgei, mint kémikus, 1848-ban tanulmányt publikált a zsírsav homológjairól. Első megbízatásai a lőszerutánpótlás alapanyag-ellátásával állnak kapcsolatban. Nem emiatt lett híressé.

 

A reformkor egyik vezére: Kossuth Lajos

AZ ÍROTT SZÓ HATALMA

Kossuth vagyontalan kisnemesi család gyermeke, mind főrendi követ jelenik meg – mások helyett – a politikai színpadon.

A reform híveként új fegyvert használ, az Országgyűlési Tudósításokat, amit még az olvasói sokszorosítanak.

A lapot betiltják, Kossuthot a hűtlenségi perben elítélik, és börtönbe kerül. Majd szerkesztői székbe. 1841-től a Pesti Hírlap vezércikkei nemcsak a modern újságírás honi kezdetét jelentik. A politikai harc szócsöve, egyre többeknek juttatja el nézeteit.

A politikai jogi egyenlőség, a polgári átalakulás programja már nem csak a köznemességre támaszkodik. A jobbágyok megnyerésének új módja az önkéntes örökváltság helyett a kötelező örökváltság, amit az állam is támogat.

A polgári birtokhoz jutó parasztság a népképviselet elvei szerint politikai szabadságjogokat is kap. A nemesi rend is adózna. „ Európa szerte csak a koldus adómentes, minálunk az úr…” – írja Kossuth. A közteherviseléssel az „új haza” alapja a középnemes, aki a reformok motorja is a gyenge polgárság helyett.

ÖNÁLLÓ NEMZETI IPAR

A liberalizmus gazdasági eszméjének európai sarokköve a szabad kereskedelem. Kossuth maga is híve, és a birodalmi vámhatárokon belül képzeli el a magyar ipar fejlesztését. Az Ipartestület és a Magyar Kereskedelmi Társaság mellett bábáskodó Kossuth belátja, hogy hatékony iparfejlesztés nem lehetséges a nemzeti ipart oltalmazó védővámok nélkül.

Ennek érdekében hozza létre 1844-ben a Védegyletet, amely egyben az ellenzék országos szervezetévé is válik. Tagjai „fogyasztó nacionalizmusára” épít. A hazai termékek önkéntes támogatása láthatatlan határt húz az ország elmaradt ipara és a birodalom közös vámterületeinek fejlettebb részei közé.

Míg Széchenyi a felülről jövő reformokban hisz, Kossuth a nemzet erejében. A két politikus egy tőről fakadó, a nemzetet élesztgető szeretete két pályán fut ezután. Széchenyi a relatív gazdasági és politikai függetlenséggel is beéri, és elszigetelődik. Kossuth egy demokratikus berendezkedés híveként a radikális érdekérvényesítés útjára lép.

A NÉPTRIBUN

„A népmozgalom olyan, mint a földindulás. Senki nem tudja az órát, sem a percet, melyben az elkezdődik.” – írja Vasvári Pál 1848-ban. A márciusi forradalom első törésvonalai a két utolsó rendi országgyűlés, az 1844-es és az 1847-48-as között születnek. Bécs adminisztrátorokat küld az ellenálló megyék élére, amivel a magyar önkormányzatiság csorbul.

Kossuth 1847 elején hozza létre az Ellenzéki Kört, majd tavasszal megszületik az Ellenzéki Párt. A centralisták a függetlenség kérdésében közelebb állnak az erőteljes szervezkedő „maradiakhoz”, akik 1846 végén létrehozzák a Konzervatív Pártot. Szalay és társai ugyanakkor társadalmi programjukban radikálisabbak Kossuth elképzeléseinél is.

Kossuth Pest megyei követté válása ugyancsak tovább mélyíti az árkokat a polarizált politikai erők között. A diétán a csekély ellenzéki többség szája íze szerint, de mérsékelt reformokat hoznak csupán. Kossuth felirata 1848 februárjában, amivel alkotmányt kér az olasz és osztrák tartományoknak is, új szemléletű. Azt reméli, hogy az Európán végigseprő forradalmi hullám kibillenti az erőviszonyokat. Ezt végül a radikális ifjak döntik el a forradalom javára Pesten.

A POLGÁRTÁRS

„Nagy országháborító lesz, ha meg nem javul” – jövendöli róla egyik tanára. Az első felelős magyar kormány pénzügyminiszterét, Magyarország kormányzóelnökét az „Európa első polgára” címig repíti szerencsecsillaga. Neve összeforr a szabadság eszményének vágyával és védelmével, politikai ereje, elszántsága a maga korában is példaértékű.

Még életében jelképpé válik, előbb a kalapja, mely többet nyom a latban, mint Ferenc József koronája, majd ő maga is, akire a Kossuth –nóta annyi áldást kíván, ahány esőcsepp esik rá.

„A szabadság pedig demokrácia nélkül éppen úgy nem képzelhető, mint fény világosság nélkül” – írja Bajza József. Nála e két kívánalom egybefonódik. Hibái ellenére ezért maradhat eszménykép.

EMIGRÁNS

Amikor Lovassy, az országgyűlés ifjak vezére még az elbukott szabadságharc előtt tíz évvel börtönbe kerül – megbolondul. Kossuth a börtönben közgazdaságtant és angolt tanul. A született szónok, Kossuth nem kevesebb hívet szerez angoljával, mint jellemével. Mindketten átélik az egész századot. Egyikük elborul, míg a másikuk támogatókat szerez a nagyvilágban a forradalmi Magyarországnak, aminek nevében a dunai konföderációval békejobbot kínál.

 

Petőfi Sándor, a poéta

„Petőfi hetven-nyolcvan évig legenda, egy nép mitológiájának csodálatos hőse, kissé félisten, kissé kötelező olvasmány (..) nincs példája a világirodalomban” – írja Márai Sándor 1937-ben. Mióta nyoma vész a csatamezőn, ez egyre csak gazdagodik. Nem csak egyszerűen megjelenik, mint más népek történelmében az ál-Messiások. Elterjed például az is, hogy a kozák dzsidások véres áldozata nem Bem segédtisztje, noha nála különböző iratokat találnak. Petőfi megmenekül? A segesvári csatateret emígy túlélő költő elkerült volna Barguzinba, s lett újra Petroviccsá Szibériában?

A romantikus történelmi festészet ezzel szemben siet olyan pózban merevíteni a költőt, amely egyfajta szent ikonjegyeit viseli. A hazáért magát fiatalon, mindössze 26 évesen mártírsorsra adó költő egyben a kelet-európai poéták egyik prototípusa. Nem elég vátesznek lenni: egy élet példája , s a halál pecsétje üt csak „hitelesítve” bélyegzőt az egész életműre, vagy annak darabjaira.

Az „özvegyi fátyol” így kap máig örök értelmet, miként a szabadság és a szerelem szembeállítása is. Az 1849. július 31-i segesvári csata helyszíne így és ez által lesz irodalmi emlékhely is egyben.

Az orosz intervencióban az erdélyi hadsereg elveszíti állománya 75 %-át. Haláluk Petőfiével nyer jelképes értelmet is egyben. Bem „apó”, a vörös sipkások, a névtelen hősök emlékezete Petőfi tollán keresztül lesz halhatatlan.

 

Az országépítő legnagyobb magyar: Széchenyi István

HAZA ÉS HALADÁS

A Nemzeti Múzeumot alapító Széchenyi Ferenc fia, „Stefi gróf”kitünteti magát a lipcsei csatában, ahol futártiszt. Névjegyét a politika asztalára az 1925-ös pozsonyi országgyűlésen teszi le. „November 3-án kerületi ülésben beszéltem, és minden honfitársamat ellenségemmé tettem” – írja naplójában. Pedig csak kihívást intéz egy parlag ország számára, amikor felajánlja egyévi jövedelmét a tudományos társaság javára.

A társasélet hazai színtereit szervezve lép túl a rendi korlátokon. A kaszinó és a lóverseny már nem egy arisztokrata magánhóbortjai. 1830-ban napvilágot lát nagy hatású programadó műve, a Hitel. Dessewffy József Taglalatának ellenérveit Széchenyi a Világ című munkájában cáfolja. Stádium című könyvében pedig összegzi reformeszméit. A jobbágyrendszert felülről bontaná le az örökváltság révén. A robot gátja a nagybirtok kapitalista működtetésének, ami nem csak gazdaságtalan, hanem erkölcstelen is.

A jobbágyság „ a magyarság utolsó záloga” – írja. Az átalakulás feltétele a hitel. Mint saját kárán is tudja, a földbirtok nem elárverezhető, és ezért nem lehet garancia a kívánt pénzügyletekben. Széchenyi fokozatosan akar haladni és modern nemzetté alakítani az országot.

HASS, ALKOSS, GYARAPÍTS”

Széchenyi István az 1830 és 1833 között kiadott közgazdasági és politikai műveivel párhuzamosan gyakorlati tetteivel is hozzájárul a haza felemelkedéséhez.

A dunai közlekedést javító Vaskapu szabályozás 1831-ben veszi kezdetété. Megépül az első gőzzel hajtott hengermalom. Az Al-Dunától Bécsig régen három hónapig tartott az út – gőzhajóval 8 nap. A lóvontatású hajóknak a Pest és Bécs közötti út 4-5 hétig tart, amit a gőzhajók 2-3 nap alatt tesznek meg. Az 1840-es évekre az uszály válik a gabonaszállítás fő eszközévé.

A Tisza szabályozására tett első lépései, a balatoni gőzhajó-forgalom beindítása, a hajógyárak és téli kikötők arra utalnak, hogy a vízi országutak kiemelt szerepet kapnak Széchenyi terveiben.

Igaz, ő is lelkes híve a vasútnak. A királyi utakat felújítják, de az útpénz miatt itt drága a fuvar. A tengeri teherszállítás a magyar exportcikkeket is megdrágítja. A reformokhoz a magyar bankrendszer kialakítása is nélkülözhetetlen. Széchenyi terveit felkarolja egy új, születőben lévő pénzarisztokrácia.

GRÓF ÉS MINISZTER

A harmincas évek elméleti  és gyakorlati alkotásaival a háta mögött, a negyvenes években Széchenyi mai szóval élve közlekedéspolitikus. 1845-ben a Helytartótanács közlekedési osztályát vezeti, az első független magyar kormányban pedig a közmunka, közlekedési eszközök és hajózás minisztere. 1848 őszén történt lemondásáig Magyarországon 240 km vasút működött.

Széchenyi a Budától a Balaton déli partja mentén futó Károlyvároson át Fiuméba (és Buccariba) útvonalat tartja a második legfontosabb fejlesztési iránynak. Az általa beterjesztett közlekedésügyi rendezési terv korában legátfogóbb, legrészletesebb és legtöbb érdeket figyelembe vevő tervezet.

SZÉCHENYI, A REFORMER

Széchenyi felismeri a feudalizmus tarthatatlanságát, és utat tör a harmincas évek elejétől a polgári és nemzeti irányú reformmozgalomnak. Később Wesselényi „modorát” és „ujjhúzó” módszereit is helyteleníti. Kossuth radikalizmusával elvi és politikai vitát folytat. A Kelet népében keményen ostorozza ellenfelét.

Széchenyi a mérsékelt liberalizmus mintaképe, később a vallásos-konzervatív reformrendszer megalkotója. Politikai magatartása örökérvényű példa. Szegfű Gyula szerint – szemben Kossuth „illuzionista, szalmaláng, szavak-politikájával”-, annak mindig is az ellenpontja marad.

A magával meghasonló, politikai szerepvállalása következményeinek súlya alatt megroppant grófot Döblingben ápolják. Leveleiben önmagát vádolja a harc elindításáért. Erkölcsi nagysására vall, hogy Kossuthot felmenti. Igaz, 1859-es iratai szerint sem ért egyet azzal, hogy Kossuth bár „még vérzik és máris verekedni akar”. Emlékezetüket ma inkább egymás mellé, semmint elé helyezzük.

A LÁNCHÍD ÉPÍTÉSE

A Hídegylet 1832-ben alakul meg, majd a pesti Duna-híd megvalósítására a Lánchíd Részvénytársaság. A híd tizenháromszor annyiba kerül, mint a vele párhuzamos építésű Nemzeti Múzeum. 1838. szeptember 18-án fogadják el Tierney Clark Lánchíd tervét. 1848. július 18-án, a láncszemek illesztésekor baleset történik, Széchenyi is a Dunába esik. A híd átadása a szabadságharc miatt késik.

 

Írta, és összeállította: Mátrai Ferencné klubtag