Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Az I. világháború évfordulójára

2014.10.31

Megemlékezés az I. világháború kitörésének 100. évfordulójáról

  1. A világháború eseményei

 

Ebben az évben emlékezünk meg az I. világháború kitörésének 100. évfordulójáról. A háború a Központi Hatalmak és az Antant Hatalmak között tört ki a világ erőszakos újrafelosztásáért.

A Központi Hatalmak voltak: Németország és az 1867-ben, a kiegyezés alapján létrejött Osztrák-Magyar Monarchia, melyek egymással szövetséget kötöttek . A kettős szövetségnek kezdetben Olaszország is tagja volt.

Az Antant hatalmak voltak: Anglia, Franciaország, Oroszország

A világ újrafelosztása a következő elképzeléseket jelentette:

Németország: magának követelte Belgiumot, a belga és holland gyarmatokat, Franciaország északi területeit és legfőbb gyarmatait. Oroszországtól el akarta szakítani a balti államokat, Ukrajnát, Belorussziát és más területeket. Ezen kívül meg akarta hódítani az angol gyarmatokat, és célul tűzte Anglia tengeri hatalmának megtörését.

Osztrák –Magyar Monarchia: tervbe vette Szerbia , az Oroszországhoz tartozó lengyel vidékek megszerzését, valamint a balkán feletti uralom megteremtését.

Törökország: A Kaukázust akarta megszerezni.

Franciaország: a Rajna parti német földeket, a Saar vidékét, a német gyarmatokat, továbbá Sziléziát és Palesztinát akarta megszerezni.

Anglia: célja az volt, hogy meggyengítse a német ipart, felszámolja a német flottát, elfoglalja a német gyarmatokat, feldarabolják a Török Birodalmat, elfoglalják a közel-keleti olajmezőket, megszerezzék Mezopotámiát és Palesztinát.

Oroszország: Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia meggyengítése, Konstantinápoly és a Fekete –tengeri szorosok elfoglalására törekedett.

Japán: azt remélte, hogy míg az európai népek egymással ellenségeskednek, ő leigázhatja Kínát.

Egyesült Államok: Anglia és Németország meggyengítését akarta elérni.

Kisebb államok: azt remélték, hogy a baráti nagyhatalmak oldalán kivívott győzelem révén egyéb fontos politikai előnyökhöz jutnak.

( Felhasznált irodalom: Nemzetközi Munkásmozgalom Története, 1980. évi kiadás 115. oldal )

A küzdelem a Balkánon kezdődött.

Az I. Balkáni Háború: A „Balkán Szövetség „  Szerbia, Bulgária, Görögország, Montenegro felszabadító háborúja volt Törökország ellen. A törökök vereséget szenvedtek ( 1913 ) és csaknem az egész európai terület a győztesek birtokába került, és létrejött Albánia.

A II. Balkáni Háború: Bulgária háborúja volt Szerbia, Görögország, Románia és Törökország között, a felszabadított területek újraosztásáért. Bulgária teljes vereséget szenvedett.

A balkáni háborúk idején világháborús veszély fenyegette az országokat. Az Osztrák-Magyar Monarchia beavatkozásra készült a balkáni országok ellen. Az Antant Hatalmak flottái megjelentek a török és görög vizeken. A háború kitörése a küszöbön állt, Ferenc Ferdinánd meggyilkolása csak ürügy volt a háború kirobbantására.

( Felhasznált irodalom: Új magyar lexikon 230. oldal )

A gyilkosság után Ferenc József császár és király 1914. július 23-án teljesíthetetlen ultimátumot  nyújtott át Szerbiának. Július 28-án hadat üzent Szerbiának. Július 31-én déli 12 órakor elrendelte az általános mozgósítást. Elkezdődött az I. világháború.

Ezt követően Németország augusztus 1-jén hadat üzent Oroszországnak, augusztus 3-án pedig Franciaországnak.

Augusztus 4-én Anglia hadat üzent Németországnak és az Osztrák-Magyar Monarchiának. Augusztus 5-én a Monarchia hadat üzent Oroszországnak. A háborúba egyre több ország kapcsolódott be . 1915-ben az Antant oldalán hadba lépett Olaszország és Japán, a Központi Hatalmak oldalán pedig Bulgária és Törökország. 1916-ban Erdély megszerzése érdekében az Antanthoz csatlakozott Románia, 1917-ben pedig az Egyesült Államok és Görögország.

Minden állam a saját háborúját „ igazságos honvédő” harcnak állította be, a „ haza védelme” jelszóval jelentős számú tömegeket tévesztettek meg. A propaganda következtében a háború első hónapjaiban tömeg hangulat alakult ki a háború mellett. Az emberek csak később ismerték fel az igazi jellegét és célját.

Az orosz októberi forradalom hatására a háborúellenes küzdelmek 1916-1917-ben valamennyi hadviselő országban, így Magyarországon is erősödtek, a súlyos munkafeltételek, a közélelmezési nehézségek, a katonai terror, a rokkantak, a hadiözvegyek és árvák helyzete miatt. A helyzetet súlyosbította a nemzetiségek önállósodási és elszakadási küzdelmeinek erősödése is, különösen a Központi Hatalmak országaiban, így Magyarországon is.

( Felhasznált irodalom: Magyar Munkásmozgalom Története 114-115. oldal és 147. oldal )

A háború során a hadviselő országok között sok emberi és technikai áldozatot követelő, változó kimenetelű hadműveletek folytak. A borzalmas küzdelmeket követően a háború 1918. őszén a végéhez közeledett.  1918. nyarán és őszén az Antant erők valamennyi fronton erős támadásba lendültek. Ezekben a támadásokban a Központi Hatalmak súlyos vereséget szenvedtek Az Osztrák-Magyar hadsereg az olasz csapatoktól szenvedett végső vereséget, a Monarchia 1918. november 3-án letéve a fegyvert, aláírta a fegyverszünetet,  A nyugati hadszíntéren az Antant csapatok folytatták előrenyomulásukat. Közben Németországban kitört a forradalom. Ilyen körülmények között Németország kénytelen volt vereségét elismerni, aláírni a fegyverszünetet. Ezzel véget ért az I. világháború.

Az I. világháború pusztító jellege olyan óriási méretű volt, hogy az emberi áldozatok és anyagi veszteségek tekintetében túltett a megelőző 125 éves időszak összes háborúin együttvéve. A háború folyamán az elesettek száma kb: 10 millió volt, és kb: 10 millióan haltak meg járványban, éhezésben és több, mint 20 millióan sebesültek meg.

Az I. világháború Európa, Ázsia, és Afrika területére terjedt ki és 33 állam vett benne részt. A harcoló államok fegyveres erőinek összesített létszáma 74 millió fő volt. 48 millió az Antant és 25 millió a Központi Hatalmak oldalán.

Magyarországról 3,4 millió katonát szereltek fel. 530 ezer volt a halottak száma, 1,4 millió fő sebesült meg, és 830 ezer katona esett fogságba. 360 ezer, fegyverét már letett osztrák-magyar katona esett olasz hadifogságba.

A háborúnak jelentős következménye volt: az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és területén önálló nemzeti államok kialakulása.

Trianonban 1919-1920-ban kötötték meg a békeszerződést az Antant és a Központi Hatalmak országai között. A békediktátum alapján Magyarország 325.411 km2 területéből elcsatoltak 232.448 km2-t, a 20.866.497 lakosból 7.615.117. fő maradt a csonka Magyarország területén.

( Felhasznált irodalom: Új magyar lexikon 673-669 oldal, Trianon fejezet )

 

  1. Gödöllő az I. világháborúban

Az I. világháború Gödöllőn  komoly áldozatokat követelt. A település akkori 10.262 lakosa közül 1867-en  kaptak behívót, ami a felnőtt férfi lakosság 49 %-a volt. Közülük 247-en estek el a fronton, és 300-an járták meg a hadifogságot.  ( Az adatok a godollo.hu oldalon találhatók )

Szomorú veszteség Gödöllőnek Remsey Zoltán festőművész, aki a háborúban kapott sokk következtében halt meg fiatalon.

Gödöllői vonatkozású esemény volt, hogy 1918. októberében a Monarchia összeomlásának és a háború befejezésének kritikus napjaiban IV. Károly király gyermekeivel és udvari személyzetével a Gödöllői Királyi Kastélyban tartózkodott. Itt október 24-től kezdve három napon keresztül magyar államférfiakkal tanácskozásokat folytatatott, melynek célja a magyar politikai helyzet tisztázása volt. Október 24-én Andrássy Gyula grófot a Monarchia közös külügyminiszterévé nevezte ki, aki másnap elfoglalta hivatalát Bécsben. IV. Károly által meghallgatott államférfiak közül nem akadt egy sem, aki olyan javaslattal állt volna elő, amelynek megvalósítása megakadályozta volna Magyarországon a teljes összeomlást, felfordulást. Ezért háromnapi meddő vita után a király visszament Bécsbe, hátrahagyva a gyerekeit a kastélyban.

Magyarországon október 31-én kitört a forradalom, a királyi gyermekeket lopva, kerülő, titkos utakon tudták Bécsbe szállítani.

( Felhasznált irodalom: gödöllői információs portál)

Az I. világháború kitörésének 100. évfordulójáról április 25-én műsoros délutánnal emlékezett meg a klubunk a Gödöllői Nyugdíjas Akadémia programsorozataként.

A műsor a Gödöllői Művészetek Háza kiállító termében kezdődött, ahol Gálné dr. Merva Mária múzeum igazgató megnyitotta a Duflex Fotográfia Stúdió fotó kiállítását. A gödöllői székhelyű stúdió elnöke Tóth Péter nyugalmazott alezredes, aki a klubunk alelnöke is. A kiállított fotók az  I. világháborús hősi emlékképeket, és a műemlék épületeket örökítik meg, melyeket Danis János és a stúdió tagjai készítettek.

Ezután a Gödöllői Táncegyüttes előadásában korabeli katonai táncjelentet láttunk Széphalmi Tóth Judit művészeti vezető irányításával. A műsor az előadóteremben folytatódott, ahol klubunk elnöke, Szurdok György nyugalmazott alezredes meleg szavakkal köszöntötte a megjelent vendégeinket, külön köszöntötte Forgács Judit százados Helyőrségparancsnokot, és Vass Károlynét, a Gödöllői Nyugdíjas Egyesület vezetőjét.

Klubvezetőnk üdvözlő szavai után Dorka József előadóművész előadásában meghallgattuk Gyóni Géza: Csak egy éjszakára című versét, majd Kozári János előadóművész elénekelte a Galíciában című dalt, zongorán kísérte Soós Gabriella zeneiskolai tanár. Megható előadásuk könnyeket csalt a jelenlevők szemébe.

Az emlékműsor kiemelkedő része volt Domokos József nyugállományú ezredes tanár előadása az I. világháború kitörésének körülményeiről, főbb eseményeiről, kiemelve a magyar katonák helytállását és szenvedéseit a frontokon ( Doberdó, Isonzó, Galícia, Piave). Beszélt a háborútól szenvedő hátországok lakosairól, a nemzetgazdaságok leépüléséről, a szörnyű háborús veszteségekről, a hősi halált halt katonákról.

Az ezredes úr előadása után Németh Rábai Ferenc előadóművész az Egy csendes kis legénylakás című háborús dalt adta elő gitárkísérettel.

Színes foltja volt az emlékműsornak, amikor egy klubtársunk figyelmet érdemlő, érdekes családi  emléket osztott meg velünk. Ezek az emlékek a háború távoli fogolytáboraiból ( Szibéria) hazatért hozzátartozóik sorsáról szóltak.

Klubtársunk megható elbeszélése után Rózsafi János történész filmvetítéssel egybekötött előadásából megtudhattuk, hogy milyen napjainkban a doberdói fennsík. Láthattuk a hatalmas katonai temetőt, a több ezer magyar katona nyughelyét és az emlékükre épített kápolnát, melyben minden évben koszorút helyez el a magyar kormány a hősök emlékére.

Emlékműsorunk közös énekléssel fejeződött be. A Balassi Bálint Bajtási  Egyesület énekkar néhány tagjával együtt elénekeltük a világháborúra emlékeztető Kimegyek a doberdói harctérre című szomorú katonadalt, közben a szemekben könnyek csillogtak.

Végül az emlékműsorban fellépő művészeket, előadókat, segítőket ajándékkal, virággal köszöntöttük és minden jelenlévőt megvendégeltünk a klubtagok által készített uzsonnával.

Emlékműsorunk nagyon meghatott minden jelenlévőt. Örültünk, hogy klubunk méltóképpen tudta felidézni a 100 éve történt eseményeket és a kor hangulatát.

Gödöllőn a „Zászlóvivő katona” című szobor őrzi a háborúban elesett gödöllői hősök emlékét. A szobor Siklódy Lőrinc alkotása, melyet 1930. szeptember 07-én avattak fel. Az emlékmű négy oldalán 201 fő hősi hallott katona neve olvasható. Az emlékművet minden év halottak napján megkoszorúzza a város lakossága.

Az emlékművön a következő felirat olvasható:

„ Mi nem felejtünk, nem felejthetünk!”

Csak az hal meg, akit elfelejtenek, a hősök nem halnak meg, Ők örökké élnek!

 

                                                                                                              Mátrai Ferencné

                                                                                                      Honvédségi Nyugdíjas Klub

                                                                                                                   tudósító

               

                              

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.