Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Feltalálók Napja és a Tudomány Napja

2015.11.09

Június 13-a a Feltalálók Napja, November 9-e pedig a Tudomány Napja.

 

A Feltalálók és a Tudomány Napja alkalmával áttekintettük a magyar tudományok, külön a természettudományok fejlődését.

 

A tudomány fejlődése a 18. század közepéig.

Az írásbeliség és a tudományok a középkor első századaiban Magyarországon is az egyház kiváltsága volt. Az egyházi írók alkotásai elsősorban történeti forrásokra épülő krónikák, gesták voltak. (Anonymus, Kézai Simon: Képes krónika, Küküllei János: I. Lajos, Temesvári Pelbart művei főként teológiai tárgyúak voltak).

A latin nyelvű humanizmus főként Mátyás udvarában virágzott. Történetírók: Thuróczi János, Antonio Bonfini, Pietro Ransano. Vitéz János tudós államférfi volt, Regiomontanus, Peuerbach csillagászok voltak.

Budán megindult a könyvnyomtatás. A Bibliotheca Corviniana, Mátyás király híres könyvtára a leggazdagabb udvari könyvtárakkal vetekedett. Csillagvizsgáló is épült 1467-ben Pozsonyban. Vitéz János egyetemet alapított. A 16. században erősen elterjedtek a humanizmus eszméi. Ezt nagyban segítették Erasmus az egyház dogmatikus szemléletét támadó írásai. A 16. században a gyorsan terjedő reformáció a magyar nyelvű bibliafordításokkal, vitairatokkal elősegítette a tudományok magyarnyelvűségét, de a latin nyelv uralmát nem törte meg.

A 16-17. század történetírói: Brodarics István, Szerémi György, Verancsics Antal, a filológiát is művelő Zsámboki János, Istvánffi Miklós és Oláh Miklós latinul írtak.

Báthori István történetírója, Forgách Ferenc a kor bírálója volt.

A reformáció magyar tudósai közül Benczédi Székely István világkrónikát írt magyarul.

Heltai Gáspár Bonfini fordítását adta ki.

Laskai János aritmetikát jelentetett meg.

Méliusz Juhász Péter először adott ki magyar nyelven botanikát.

Frankovith Gergely nyomtatásban kiadta első magyar nyelvű füvészkönyvét.

Lencsés György sebész által összegyűjtött kéziratos munkák, és a Balsaráti Vitus János kéziratos sebészete voltak az első magyar nyelvű orvosi munkák.

Szenczi Molnár Albert (1574-1633) szótára és nyelvtana elősegítette a magyar nyelv fejlődését. Apáczai Csere János megalkotta nagy művét, a Magyar Encyclopaediát 1653-ban, amelyben kora valamennyi tudományának összefoglalására törekedett. Apáczai Csere népszerűsítette Kopernikusz rendszerét, és a magyar pedagógia egyik úttörője volt.

A magyar tudományos nyelv fejlesztésében jelentős szerepe volt Pázmány Péternek.

Ebben az időben jelent meg az első magyar kertészeti munka Lippa János tollából.

A magyar nyelvű hadtudományi irodalom megteremtője Zrínyi Miklós (1620-64) költő volt.

A Rákóczi szabadságharc történetét latin és francia nyelven maga II. Rákóczi Ferenc tette közzé.

Maradandó értéket képviselnek Pápai Páriz Ferenc orvosi munkái és nagy szótára.

Bél Mátyás 1735-ben tette közzé úttörő munkáját Magyarország földrajzi leírását, a megye térképeket Sinkovity Sámuel készítette.

A 18. század közepén a társadalmi fejlődés eredményei következtében a társadalmi tudományok és a természettudományok különváltak.

 

A természettudományok fejlődése a 18. század közepétől

 

A század végén viszonylag fejlett, rendszeres ipari és természettudományi kutató munka indult meg Európa szerte.

1769-ben a nagyszombati egyetemet orvosi karral egészítették ki, bővítették a bölcsészeti, a természetrajzi, a matematikai és a csillagászati tanszékkel. Fejlesztették a Selmeci Bányászati Akadémiát. Tanárai kiemelkedő munkát végeztek, köztük Ruprecht Antal.

Az agrártudományok hazai tudományos központját hozta létre Festetics György a keszthelyi Georgikon alapításával.

Tessedik Sámuel pedig Szarvason létrehozta az első magyar gazdasági és ipari tanintézetet.

Weszprémi István (1723-1799) Árpád-kortól kezdve lexikálisan összegyűjtötte a gyógyászati és irodalmi műveket és a szerzők nevét.

Hatvani István (1718-1786) sokirányú természettudományi tevékenységet folytatott.

Kitaibel Pál (1757-1817) volt a magyar flórakutatás megindítója, aki kémiával, balneológiával és meteorológiával is foglalkozott.

Földi János (1755-1801) volt az első magyar tudományos állatrendszertan összeállítója.

Mitterpacher Lajos (1749-1843) mezőgazdaság tudománnyal foglalkozott.

Hell Miksa (1720-1792) kezdeményezésére létesült hazánkban az első magyar csillagvizsgáló.

Segner János (1704-1777) fizikus volt, a Segner-kerék feltalálója.

Kováts Mihály (1768-1851) írta meg a három kötetes első rendszeres magyar nyelvű kémiai könyvet.

A korszak kiemelkedő magyar tudósa Bolyai János volt (1802-1860), aki apjának Bolyai Farkasnak (1775-1856) latin nyelvű matematikai kézikönyvéhez függeléket írt az abszolút geometria felfedezését, ez új korszakot nyitott a geometria történetében.

Jedlik Ányos (1800-1895) nevéhez fűződik az első dinamógép megszerkesztése.

A vízszabályozás problémáinak megoldásában Vásárhelyi Pál (1795-1846) és Beszédes József (1786-1852) munkássága volt jelentős.

A vegyészek közül Irinyi János (1819-1895) elméleti tanulmányaival volt kiemelkedő (a gyufa feltalálója)

A magyar tudományos madártan megalapítója Frivaldszky Imre volt.

A magyar orvostudomány ebben a korszakban vált felhasználó tudománnyá: a korbonctant Arányi János, a belgyógyászatot Sauer Ignác, a gyermekgyógyászatot Schöpf Mérei Ágoston, a szemészetet Fabini Teofil János emelte tudományos rangra.

1847-ben fedezte fel a gyermekágyi láz okát Semmelweis Ignác.

Ebben az időszakban alakította ki Bugát Pál a magyar orvosi és természettudományos szaknyelvet.

E korszak természettudományának eredménye a darwinizmus, amely Rónai János Jácint közvetítésével jutott el Magyarországra.

Margó Tivadar biológus rendszeres állattanában Darwin tanításait érvényesítette.

Ebben a korban élt Eötvös Lóránd (1848-1919) fizikus, a torziós inga és a geofizika megteremtője.

Hidrodinamikával, a gázok belső súrlódásával, az elektromosság gyakorlati alkalmazásával, radioaktivitással foglalkozott az I. világháborúban fiatalon elesett Zempléni Győző (1879-1916).

A magyar tudományos kémia úttörői voltak Than Károly és Lengyel Béla.

Schenek István kidolgozta az ólomakkumulátor lemez gyártásának technológiáját.

Puskás Tivadar (1845-1893) nevét a telefonközpont elvének kidolgozása, és a telefon feltalálása, Bánki Donátét a porlasztó feltalálása, a Bánki-turbina megszerkesztése és Csonka Jánossal közösen feltalált karburátor tette ismertté.

Bláthy Ottó, Zipernovsky Károly és Déri Miksa közösen alkották meg a transzformátort.

Kandó Kálmán feltalálta a fázisváltós villanymozdonyt.

Kisfaludy Liptai Sándor vasútépítéstan, Kvassay Jenő, Bogdánffy Ödön a vízépítés és a hidraulika területén folytattak tudományos munkát, míg a hídépítés területén Feketeházy János, Beke József és Gátik István emelkedtek ki alkotásaikkal.

Pollák Antal és Virág József feltalálták a gyorstávírót.

Földtanban kiemelkedik Szabó József, Koch Antal, id. Lóczy Lajos tevékenysége.

A magyarországi földrengés tudományt Kövesligethy Radó alapozta meg.

Jelentős eredményeket mutatott a matematika fejlődése, a halmazelmélet és az algebra, melyeket König Gyula és Farkas Gyula munkájuk alapján érték el.

Ebben az időben tette közzé a Fourier-sorok elméletével kapcsolatos eredményeit Fejér Lipót.

A kiegyezés utáni időszak az orvostudomány fellendülésének korszaka. Markusowszky Lajos körül lelkes kutatógárda alakult ki. Fodor József a közegészségtan, Korányi Frigyes a belgyógyászati tudományos kutatás, Korányi Sándor a vesekortan, Jendrassik Ernő és Schaffer Károly az idegbajok, Stiller Bertalan az alkattan, Dollinger Gyula a baleseti sebészet és ortopédia, Tauffer Vilmos a nőgyógyászat, Grósz Emil a szemészet, Hőgyesi Endre a kísérleti kórtan és a bakteriológia, Buday Kálmán a kórbonctan jeles képviselői.

Krompecher Ödön felfedezte az alapsejtes rákot, ifj. Bókay János és Heim Pál gyermekorvosi iskolákat alapítottak.

Balogh Kálmán (1835-1888) az élettani és kémiai alapokon nyugvó gyógyszertan megalapítója volt.

A biológia tudománynak jelenetős képviselői voltam: Jurányi Lajos, Borbás Vince, Hermann Ottó, Bíró Lajos, Hantken Miksa, Entz Géza, Apáthy István, Lenhossék Mihály, Preysz Móric, Aujeszki Aladár.

Cserháti Sándor a magyar növénytermesztés tudományának megalapítója volt. Az ő nevéhez fűződik a búza, szőlő, gyümölcsök növénynemesítés elkezdése.

A II. világháború kiváló tudósok egész sorát pusztította el. A súlyos veszteségek ellenére születtek ebben az időszakban is jelentős tudományos eredmények.

Zemplén Géza a szénhidrátok és glükozidok nemzetközileg is elismert kutatója.

Varga József a szenek és a kátrányok hidrogénezhetőségét kutatta.

Novobátzky Károly a relativitáselmélet kiváló művelője.

Bródy Imre a mártírhalált halt kutató, a kriptonlámpa feltalálója, elméleti fizikus volt.

Selényi Pál a fény kettős természetének problémájával kapcsolatban végzett kutatásokat.

Schmidt Dezső, Gerő Loránd molekula spektroszkóp

Haár Alfréd a matematikai analízis és az algebra területén ért el eredményeket (Haár-féle mérték)

Cselei József az egysejtűeket vizsgálta.

Huzella Tivadar a sejtközi állományt kutatta.

Belák Sándor a vérképzés bakteriológiáját kutatta.

Mansfeld Géza a szervezet hőszabályozásának, anyagcseréjének és a belső elválasztású mirigyek összefüggéseit vizsgálta.

Verzár Frigyes a vitaminok felszívódását kutatta.

Szent-Györgyi Albert a C-vitamin (sejtoxidáció) felfedezője.

Sigmond Elek, Treitz Péter a szikes talajok javításán munkálkodtak.

Liebermann Leó, Kosutány Tamás, Hankóczy Jenő és Vuk Mihály az élelmiszeripari termelés megreformálásán dolgoztak.

Wellmann Oszkár és Schrandl József megteremtették a hazai állattartás tudományos alapjait.

Korányi Sándor a belgyógyászatot fejlesztette.

Hercog Ferenc, Bálint Rezső a sebészetben emelkedtek ki.

Illyés Géza az urológiai sebészetben iskolát nyitott.

Török Lajos és Nékám Lajos a bőrgyógyászatot alapította meg Magyarországon.

Goldmark Péter Károly a színes televízió feltalálója, az első mikrobarázdás bakelit hanglemez és az elektronikus képfelvevő készülék készítője.

Hess András nyomdász, az első magyar nyomda alapítója.

Jendrassik György a négyütemű Diesel motor és a gőzturbina fejlesztője. Működése során 60 szabadalmi eljárásban szerepel a neve.

Friedmann Vilmos a hangos film és a szélesvásznú film megteremtése fűződik a nevéhez.

Teller Ede fizikus, a hidrogénbomba kifejlesztésének irányítója.

Vekerdy Tamás a Waldorf iskolarendszer megteremtője.

Asbót Oszkár repülőgép tervező, az első helikopter konstruktőre.

Bay Zoltán fizikus, a fénysebesség legpontosabb meghatározója. Nevéhez fűződik a Holdudvar kísérlet és az elektronsokszorozó megalkotása.

Bíró László József a golyóstoll és az automata sebességváltó feltalálója.

Az elmúlt 10 évben jelentős fejlődést értünk el a matematika, a kísérleti fizika, a csillagászat, a kémiai tudományok, vízgazdálkodás, növénytan és az orvostudományok területén, valamint a mezőgazdaság gépesítése területén.

Tudósaink tevékenységükkel nem csak hazánk, hanem az egész emberiség fejlődésének ügyét szolgálták.

 

MAGYAR NOBEL DÍJASOK:

 

Bárány Róbert                  orvosi díj                           1914

Szent-Györgyi Albert         orvosi díj                           1937

Békésy György                 orvosi díj                           1961

Zsigmond Richárd             kémiai díj                          1925

Hevesy György                 kémiai díj                          1943

Polányi János                   kémiai díj                          1986

Oláh György                     kémiai díj                          1994

Harsányi János                 közgazdasági díj                1994

Lénárd Fülöp                     fizikai díj                           1905

Wigner Jenő                      fizikai díj                           1963

Gábor Dénes                    fizikai díj                            1971

Elie Wiesel                       békedíj                              1986

Kertész Imre                     irodalmi díj                         2002

 

                                                                  Összeállította: Mátrai Ferencné klubtag

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.