Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Könyvajánló - Híres földrajzi felfedezők

2016.07.06

Könyvajánló – Híres földrajzi felfedezők

 

MARCO POLO (1254-1324)

Nemes velencei kereskedő a 13. század leghíresebb európai utazója. Kínába érkezve Sangtunban felajánlotta szolgálatait Kubiláj kánnak, aki ezt elfogadta. A káni magántanács tagja lett, majd utazó nagyköveti tisztséget kapott. E megbízásának köszönhetően Marco beutazta a Jangce és a Sárga folyó medencéjét és eljutott egészen Burmáig.

Miután 1295-ben hazatért, elfogták és börtönbe csukták. Ez alatt az idő alatt cellatársának tollba mondta beszámolóját.

A könyv, amely „ A világ leírása, avagy Marco Polo utazásai ” címmel jelent meg, hamar népszerű lett, de a nagyközönség nem vette komolyan a történeteket, kitalációknak tartották. De kétségbevonhatatlan hatást gyakorolt az európai földrajztudományra, az irodalomra, és a történelemre. 200 évvel később ez ösztönözte Kolumbuszt a Kelet felkutatására.

 

VASCO DA GAMA (1460-1524)

1497 júliusában Vasco da Gama parancsnoksága alatt négy jól felszerelt hajó indult el Lisszabonból, majd Afrikát megkerülve felderítették az Indiába vezető hajóutat. Első útja nem volt nagyon sikeres, sok veszteséggel járt, de megteremtette az Európa és India közti tengeri útvonalat, ezért a király „Dom” címmel jutalmazta, és óriási éves járadékban részesítette, és az Indiai óceán admirálisává tette. Vasco da Gama háromszor tette meg az utat Indiába. A harmadik úton maláriát kapott és belehalt. Neki köszönhető, hogy Portugália a kor legmeghatározóbb nagyhatalmává vált.

 

JOHANN LUDWIG BURCKHARDT (1784-1817)

Svájcban született, a modern korban első európaiként juthatott be a jordániai Petra romvárosba, mivel ismerte a Koránt és az iszlám kultúrát, jól beszélt arabul. Fezzánba készült, vérhasban meghalt a készülődés alatt. Szerencsére rajzait, naplóit utazásai során lemásolta, és hazaküldte, így munkáinak nagy része fennmaradt.

 

 

STEIN AURÉL (1862-1943)

1862-ben Pest-Budán született. 1900-ban indult első nagy belső-ázsiai expedíciójára. Kelet-Turgesztánban végzett régészeti kutatásokat. A második expedícióján a Takla-Makán sivatagban és a Tarim mentén végzett ásatásokat. 1913-ban megkezdte harmadik nagy belső-ázsiai kutató útját, 1800 km-t járt be, és térképeket készített.

 

KOLUMBUSZ KRISTÓF (1451-1506)

A 15. században az európaiak úgy vélték, hogy Európa és Ázsia egyetlen földtömeg részét képezik, mely csaknem végég nyúlik a Földön, és nyugati és keleti széleit egy viszonylag keskeny víztömeg választja el. Ezért gondolta Kolumbusz Kristóf, hogy nyugat felé hajózva is eljuthat Indiába és Amerikában kötött ki.

 

AMERIGO VESPUCCI (1454-1542)

Kolumbusz utazásait követően több utazó is elindult, hogy felfedezze az Atlanti óceán túloldalán fekvő területeket. Akik egykor Kolumbusszal hajóztak külön expedíciót szerveztek. Amerigo Vespucci olasz csillagász Rió de Janeiró-ig hajózott. Ezen az úton ismerte fel, talán első felfedezőként, hogy nem Ázsiában, hanem egy új világban egy később róla elnevezett kontinensen jár.

 

FERDINAND MAGELLAN (1480-1521)

A portugál hajóskapitány és felfedező flottája elsőként hajózta körül a Földet. Felfedezte az Atlanti és Csendes óceán között hajózható átjárót (a róla elnevezett Magellán-szorost) és a Fülöp-szigeteket. Minden idők legnagyobb tengerészei között tartják számon.

 

ABEL JANSZOON TASMAN (1603-1659)

A holland származású felfedező hajós és kereskedő volt az első európai, aki eljutott a mai Tasmániába, Új-Zélandra, és a Fidzsi-szigetekre.

 

JAMES COOK (1728-1779)

Brit felfedező, számos déltengeri sziget és a Hawai-szigetek felfedezője, valamint Új-Zéland és Ausztrália keleti partvonalának feltérképezője.

 

LUIS-ANTOINE DE BOUGAINVILLE (1729-1811)

A francia tengerész a Csendes óceán déli részének feltárója, az első francia, aki körbehajózta a Földet. Útja során Argentína, Patagónia, Tahiti és Indonézia földrajzát, élővilágát, és néprajzát útleírásokban örökítette meg.

 

DR. DAVID LIVINGSTON (1813-1873)

A skót misszionárius orvos Közép-Afrika fáradhatatlan kutatója volt. Ő volt az első európai, aki megpillantotta (és elnevezte) a Viktória vízesését.

 

TELEKI SÁMUEL (1845-1916)

Az erdélyi magyar földbirtokos, vadász, és Afrika-utazó a Rudolf és a Stefánia tó felfedezője.

 

VITUS JONASSEN BERING (1681-1741)

Az orosz szolgálatban állt dán származású tengerész a Kamcsatka, Észak-Ázsia és Alaszka között elterülő tengerek és partvidékek kutatója, Ázsia és Amerika földrajzi kapcsolatának feltárója. Nevét a térségben számos földrajzi objektum örökíti meg.

 

JOHN FRANKLIN (1786-1847)

John Franklin az észak-nyugati átjáró felkutatását célzó végzetes 1845-ös kísérletet megelőzően három expedíción is rést vett. Eltűnése után a sarkvidék történetének leghosszabban tartó keresése indult meg.

 

ROBERT FALCON SCOTT (1868-1912)

Az Antarktisz felfedezésével sokak számára a Déli-sark elérése jelentette a legizgalmasabb kihívást. Elsőként a britek próbálkoztak az 1901-1904-es Discovery expedíció keretében Robert Falcon Scott vezetésével. 1912. január 12-én elérte a sarkot, de ott derült ki, hogy Amundsen megelőzte. Scott csapata a hazafelé vezető úton életét veszítette. Mikor megérkezett Nagy-Britanniába annak a híre, hogy Scott és társai életüket vesztették, nemzeti gyász kezdődött.

 

ROLAND AMUNDSEN (1872-1928)

A legeredményesebb sarkkutató volt, ő hajózott át először az Északnyugati átjárón, és ő jutott el a Déli sarkra is.

A fenti néhány híres földrajzi felfedező bemutatása alapján ajánljuk az érdekes könyvet, mely negyvenhét utazó tevékenységét és felfedezéseit írja le.

 

A könyv szerzői: Lerner Balász-Lerner János

Kiadja: Pannon-Literatura Kft. 5310 Kisújszállás Pf: 108 Tel: 59-322-555

Összeállította: Mátrai Ferencné klubtag