Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Szepesi György

Boldog születésnapot Szepesi György!

A 94 éves legendás sportriporter 1922. február 22-én született Budapesten. Eredeti neve: Friedländer György volt, később vette fel a Szepesi nevet. Gyermekéveit Újpesten töltötte, legjobban futballozni, úszni és kosárlabdázni szeretett. A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett.

Szusza Ferenccel együtt futballoztak Újpesten. Ő tanácsolta, hogy legyen riporter. Aztán a másik idősebb barátjukkal együtt elvitték a rádióhoz és azt mondták, addig nem jöhet ki az épületből, míg fel nem veszik. Így lett gyakornok.

Első közvetítése 1945. május 8-án volt, az első válogatott meccsről pedig augusztus 20-án, éppen akkor, amikor a hivatalos állományba került. Az osztrákokkal játszott a csapat, és Puskás Öcsi berúgta az ő és Szepesi első válogatott gólját. 1945-től a Magyar Rádió munkatársa volt, 15 olimpiáról, Világ- és Európa-bajnokságról, válogatott találkozókról tudósította a hallgatókat. A sportriporteri munkája csúcspontja az 1953-as londoni 6:3 volt, melyet az évszázad mérkőzésének neveznek.

Szepesi György 1978-1986-ig a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke volt. Vezetésével két világbajnokságra jutott ki a magyar válogatott.

1982-ben a FIFA VB-tagjává választották.

1995-ben megkapta a NOB Olimpiai Érdemrend ezüst fokozatát.

2005-ben megválasztották Budapest díszpolgárává, és megkapta a Magyar Köztársasági érdemrend középkeresztjét. Rendelkezik Príma Primissima-díjjal, és Joseph Pulitzer emlékdíjjal.

Feleségével 69 éve él együtt, egy fiúk és egy unokájuk van.

Szepesi így vall egyik interjújában:

„ Sajnos az idő múlik, és ennek nyoma rajtam is látszik. A rádiózásról le kell mondanom, mert már eléggé rosszul hallok. Ráadásul a bal szememre nem látok, ennek ellenére elmegyek sporttal kapcsolatos rendezvényekre, ahova meghívnak. Bár mostanában eléggé fájnak a térdízületeim, szóval a járás nehézkes. Engem tartanak az aranycsapat 12. tagjának, de már csak egyedül maradtam. Borzalmas, hogy tavaly elveszítettem három jó barátomat, Buzánszky Jenőt, Várhidi Palit, és Hidegkuti Nándit, pedig én vagyok a legidősebb. Ők voltak a sportemberek, de úgy látszik, hogy nekem jutott a leghosszabb élet.

2016 évi kívánságom volt, hogy az EB-n csapatunk továbbjusson. Szerintem 4 pontot biztosan szerzünk Izland és Ausztria ellen, és az elég lehet a tizenhat közé jutáshoz.”

Kívánjuk, hogy minden új évi kívánsága teljesüljön és kívánunk további békés, örömteli éveket!

 

Írta és szerkesztette: Mátrai Ferencné klubtag

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.